| Hallgatói preferenciák az új felsőoktatási törvény kapcsán |
|
 Az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közzé kÃvánja tenni azon hallgatói elvárásokat, amelyeket az új felsÅ‘oktatási törvényben megvalósulni és rögzÃteni kÃvánatosnak tartunk, és ekként minden lehetséges fórumon képviselni fogunk. Ezúton fejezzük ki reményünket, hogy a hallgatói állásponttal az ELTE minden oktatója, dolgozója és különösképpen az Egyetem vezetése az universitas szellemiségének megfelelÅ‘en azonosulni tud, és ezáltal képviselni tudja és kÃvánja mindezeket.  1.           AlapvetÅ‘ fontosságú számunkra, hogy a szabályozás átlátható, világos legyen, illetve egyeztetés elÅ‘zze meg. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy egy kerettörvény elkészÃtése után a kormányzat elÅ‘tt lehetÅ‘ség maradjon az egyoldalú, rendeleti úton történÅ‘, könnyen módosÃtható szabályozásra, és ezáltal sérüljön a jogbiztonság.  2.           A szabályozásban bekövetkezÅ‘ módosÃtások várható eredményeit - ellentétben a jelenleg hatályos felsÅ‘oktatási törvény, és képzési rendszer gyorsÃtott bevezetésének gyakorlatával - hatástanulmányokon keresztül kell kielemezni, a lehetséges problémák fellépését elkerülendÅ‘.  3.           A felsÅ‘oktatási törvényt nem tekintjük önálló egységnek. A közoktatás, a felsÅ‘oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás egy összefüggÅ‘ egész részeiként kezelendÅ‘k. Az összefüggések kimutatását, és a kapcsolatok fenntartását törvényben rögzÃtendÅ‘nek tartjuk, minthogy mindez az értékes, piacképes képzés és diploma záloga.  4.           A mindenkori magyar felsÅ‘oktatás kiemelt célja a szakmájához értÅ‘, demokratikus elveket valló értelmiség kinevelése kell, hogy legyen. Ennek alapja a hallgatóknak az intézményi autonómia keretein belül garantált, az elmúlt húsz évben folyamatos fejlÅ‘désen átesett egyéni és közösségi jogai, kötelességei. Ezen jogok csorbÃtásai elfogadhatatlanok, ezért a törvénynek rögzÃtenie kell a hallgatói, intézményi polgári egyéni és közösségi, valamint az intézményi alapjogokat, kötelességeket.  5.           Az új felsÅ‘oktatási törvénynek választ kell adnia az elÅ‘zÅ‘ törvényben nem megfelelÅ‘en rendezett kérdésekre, különös tekintettel a hallgatói jogviszony és az ahhoz kapcsolódó jogok (társadalombiztosÃtás, pályázatokban való részvétel) kényszerű szüneteltetésére az alap és mesterszakos tanulmányok között.  6.           MinÅ‘ség-, érték-, tudásalapú, a mobilitást nagymértékben támogató, differenciált felsÅ‘oktatási rendszer kialakÃtását várjuk az inklúzió alapelveinek figyelembe vételével. Ez alatt értjük az elit- és a tömegképzés hatékony együttélését, a hallgatók megfelelÅ‘ szűrését (felvételi eljárás és belsÅ‘ szűrés) és képzési, valamint támogatási szintekre való irányÃtását. Mobilitás alatt értjük a szakok és intézmények közötti, illetve nemzetközi mobilitás biztosÃtását, legyen szó kreditallokációról, párhuzamos képzésekrÅ‘l, külföldi ösztöndÃjakról, avagy a határon túli magyarságról. Inklúzió alatt a tudás befogadásához szükséges helyek, eszközök és információk minden jogosult ember számára akadálymentes, egyenlÅ‘ mértékű elérésének biztosÃtását értjük.  7.           Nélkülözhetetlennek tartjuk működÅ‘képes külsÅ‘ és belsÅ‘ szakmai minÅ‘ségbiztosÃtási rendszer kialakÃtását, amely az intézmények és az oktatás minÅ‘sÃtésével, rangsorolásával, finanszÃrozási struktúrájának teljesÃtményalapú optimalizálásával is foglalkozik. Továbbá a minÅ‘ségbiztosÃtás alapvetÅ‘ céljának tartjuk megfelelÅ‘ képzési rendszer kialakÃttatását, valamint folyamatos strukturális és tartalmi monitorozás biztosÃtása mellett a mindenkori kurrens tudásanyag oktatását és archiválását.  8.           Harmadik generációs felsÅ‘oktatási intézmények ismérvének tekintjük az intézmény érintett polgárai számára elérhetÅ‘ szolgáltatások (szakterületi tanácsadás, sport, kultúra, lakhatás stb.) és juttatási rendszer (jelesül tudományos, tanulmányi, szociális stb. téren) magas szÃnvonalú megvalósÃtását és fejlesztését. Ezek garanciáit rögzÃtendÅ‘nek tartjuk.  9.           KövetendÅ‘nek tartjuk az Európai Unióban kialakult normát, amely szerint a nemzeti össztermék 3,5%-át fordÃtják oktatásra és tudományos kutatásra. Törvényben rögzÃtendÅ‘nek tartjuk a felsÅ‘oktatás költségvetési hátterének biztosÃtását, a hallgatói normatÃva létét és céljait.  10.         KÃvánatosnak tartjuk a hallgatói és doktorandusz hallgatói juttatások, munkavégzés, valamint a kutatással és tudományos tevékenységgel kapcsolatos kiadások mentesÃtését az adó- és járulékterhek alól. Támogatandónak tartjuk az intézmények polgárainak az intézményi kutatásokhoz, tudományos tevékenységekhez kapcsolódó, az intézménnyel együttműködésben történÅ‘ vállalkozási tevékenységét.  11.         Az új törvény elfogadása nem érintheti hátrányosan sem a közelmúltban végzett, sem a rendszerben éppen bent levÅ‘ hallgatókat, különösen nem diplomájuk, képzésük értékét tekintve.  12.         A felsorolt pontok és következményeik egymással és a felsÅ‘oktatási törvényen kÃvül más törvényekkel szoros összefüggésben értelmezendÅ‘k.  Budapest, 2010. december 20. az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Elnöksége |
